„A MET hogyan viszonyul a megújulókhoz, hiszen alapvetően földgázkereskedő cégről van szó?
– Valóban földgázkereskedő cégként indult a MET tíz évvel ezelőtt, de körülbelül három éve már a villamosenergia piacra is belépett. A megújuló energiával kapcsolatban pedig úgy látjuk, hogy az befektetés a jövőbe. A jövőben, a 10-20 év múlva jellemző energiamixben nagyon fontos szerepe lesz, amellett, hogy természetesen hagyományos forrásokat is tartalmaz majd. Ma még vannak korlátok, ilyen például a tárolástechnika, azaz mit tudunk kezdeni a megtermelt, de fel nem használt energiával. Egyértelmű, hogy a jövőben a megújuló energia adhatja majd a termelés gerincét, de nem látom azt, hogy tíz éven belül teljesen kivezethető lenne a piacról a hagyományos energiatermelés, ezen belül elsősorban a gáz, de akár a nukleáris energia is.
Beszéljünk egy kicsit a százhalombattai fejlesztésekről. Mit történik Százhalombattán jelenleg?
– A százhalombattai erőmű 2014 közepe óta a MET többségi tulajdonában van, és a hagyományos energiatermelés mellett igyekeztünk új elemekkel bővíteni a tevékenységünket. Ez pedig alapvetően a megújulókat, elsősorban a napenergiát jelenti, és az erőmű környezetében vannak is olyan területek, amelyeket ilyen célra lehet hasznosítani. Első látásra egyszerűnek tűnik a projekt, de azért ez összetett technológia, valamint a tervezés és engedélyeztetés is komoly munkát jelent. Az előkészítő fázis utolsó harmadában járunk most.
Ez lesz az ország legnagyobb napelemparkja?
– Biztosan a nagyobbak közé fog tartozni, és elképzelhető, hogy egy adott pillanatban olyan szerencsések leszünk, hogy elmondhatjuk: ez a legnagyobb naperőmű.
Ma már gazdaságilag is megéri naperőművet építeni, vagy ez még egyfajta divatos irány?
– Egy ilyen beruházás pénzügyi szempontból is sikeres lehet, de nem szabad elhallgatni, hogy e mögött jelentős támogatás is áll Európa-szerte. Az egyes országok próbálják abba az irányba terelni a befektetőket és beruházókat, hogy befektessenek a napenergiába. Ugyanakkor fontos, hogy ezek a technológiák hosszú távon térülnek meg. Egy atomerőmű megtérülése nagyjából 30-40 év, egy gázos erőművé 20-30, egy ilyen naperőmű pedig 15-20 év alatt hozza be az árát. Mindenképpen hosszú távú elkötelezettségről van szó.
Hogyan alakul át az energiamix Európában?
– Erre többféle vízió is létezik, de a leginkább kézzelfogható az Európai Unió Roadmap 2050 nevű irányvonala. A nagyobb európai országok próbálják abba az irányba terelni a kisebb uniós tagállamokat, hogy e stratégia mentén próbálják átalakítani az energiastruktúrájukat. Ez nagyjából azt mutatja, hogy a jelenlegi 40-50 százalék körüli nukleáris, 40-50 százalékban fosszilis és csak 10-20 százalékban megújuló energiamix 2050-re átalakulna annyira, hogy 40-50 százalékot a megújulók adnának. Ez természetesen földrajzi eltéréseket mutat majd: északon inkább a szélenergia, délen inkább a napenergia dominálna, de a kontinens közepén például nagyon markánsan megmaradna a nukleáris energiatermelés. Egy, a mostanihoz hasonló időjárás esetén pedig, amikor nincs napsütés és szél sem, jönnének a gázos erőművek, amelyek bármikor rendelkezésre állnának, és ki tudnák szolgálni az igényeket. Minden ország eltérő adottságokkal rendelkezik, de nagyjából ez a jövőkép . „
A teljes interjú az nrgreport.com oldalon olvasható.
Forrás: http://nrgreport.com/cikk/2017/01/30/feszegette-az-eromuvek-tureshatarat-a-hideg
Forrás: http://nrgreport.com/cikk/2017/01/30/feszegette-az-eromuvek-tureshatarat-a-hideg
