Vége az aranyláznak a magyar napenergia-piacon

2018-11-28

Rengeteg ígéretes naperőmű-projekt lépett be a hazai energiapiacra és jó néhány zajlik most is. A mai kapacitások akár két-három éven belül négyszeresére is nőhetnek. A legfrissebb szabályozás alatt a fogyasztók, az állam, a fejlesztők, a hálózat-működtetők és a bankok is jól járhatnak, de már senki nem vadászhat le óriási nyereségeket.

Ma körülbelül 480 MW naperőművi kapacitás működik Magyarországon, de a szám akár két-három éven belül 1500-2000 MW-ra is nőhet. A bővülésnek sokan örülnek, a magas profitok miatt a fejlesztők, a kiszámítható hitelkihelyezések révén a bankok, a megújuló energiát és a klímacélokat ösztönző állam, és persze jó esetben a magyar fogyasztók is.

Talán egy szereplő volt, amely eddig kevésbé örült, a hálózat gazdája, mert neki kisebb forgalmi díjakat és pluszfeladatokat, például ingyenes „tárolást” jelentett csak az ipari, illetve a háztáji (tetőpaneles) napenergia. Csakhogy, ahol ennyien jól járhattak, ott vadhajtások is kialakultak.

A TÁMOGATÁSI RENDSZER „ELDRÁGULT”, VAGYIS EGY IDŐ UTÁN MÁR TÚL NAGYVONALÚVÁ VÁLT, ÉS A MEGLEVŐ SZABÁLYOK MENTÉN MINDENFÉLE ÜGYESKEDÉS ÉS SPEKULÁCIÓ ÉS FELÜTÖTTE A FEJÉT.

Csak két jellemző példával:

  • miután a 0,5 MW-nál kisebb naperőmű kedvezőbb szabályozása fennmaradt, a fejlesztők nem 20 MW-os projekteket indítottak, hanem inkább egymás melletti, 40 darab 0,5 MW alatti rendszert fűztek össze,
  • és mivel a támogatási rendszer nagyon attraktívvá vált, azok is napenergia-fejlesztővé váltak, akik valódi beruházási szándék nélküli, az erőmű-fejlesztési lehetőségeket másodpiacon, akár a Vaterán, vagy a Jófogáson értékesítő spekulánsként úsztak rá a támogatásokra.

Minden megváltozott

Csődbe ment a nagy német panelgyártó, a kínaiakkal meg nem könnyű, para van a naperőműpiacon.

Ezek a vadhajtások természetesen szabályozói beavatkozásért kiáltottak, de ezen kívül is sok minden módosult mostanában a piacon.

  1. A korábban óriás naperőmű-kapacitásokat fejlesztő Kína elkezdte visszafogni a naperőmű-telepítéseket, de a panelkapacitásaik már termeltek, ezért hirtelen sokkal olcsóbb lett világszerte a kínai panel.
  2. Ahogy nőttek a napenergia-kapacitások, már nem lehetett nem meghallani a hálózat-üzemtetők hangját, akik nem csak költséget és feladatot szerettek volna látni, hanem üzletileg is érdekeltté kívántak válni a nagy bővülésben.
  3. És, bár a bankok kiismerték ezt a finanszírozási formát és láthatóan meg is kedvelték, a nagy bővülés mentén egyes bankok már elérték az erre az üzletre fenntartott limiteiket, és nem tudtak több projektet finanszírozni.

 

Az előzményekről

Annyi engedély áll benn naperőművekre, mint Paks2 teljes kapacitása. Mondjuk még az sem teljesen kizárt, hogy Paks2 is működtethető lesz gazdaságosan. A megújulók sem tökéletesek csak jobbak, az elektromos autók miatti felbuzdulás pedig kényszerből is történt. Az egyik nagyobb magyar, megújuló energiával foglalkozó cég, az Alteo vezetőjével, ifj. Chikán Attilával interjúztunk.

Az elmúlt hónapokban mi is sokat írtunk a naperőművek rendkívül vonzó piacáról, ahová szinte aranylázszerűen özönlöttek a befektetők.

Bemutattuk azt is, hogy a korábbi, úgynevezett kötelező átvételi támogatás (KÁT) rendszerében magas (évi 7,32 százalékos) fix megtérülést lehetett elérni, emiatt nagyon sokan jelentkeztek. Miután azonban a kormány bejelentette, hogy 2016 vége után már nem lehet belépni ebbe a KÁT-rendszerbe, aki csak tudta, 2016. december 31. előtt beadott engedély-kérelmekkel még gyorsan bepréselte magát a régi szabályozásba.

Ezért a piacon kiosztottak még utoljára 2000 MW-nyi KÁT-os engedélyt. Most az a piacon az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy ebből mennyi valósulhat meg. A piac az engedélyek felére, vagyis 1000 MW-ra, legfeljebb 1200 MW-ra tippel.

Csődbe ment a nagy német panelgyártó, a kínaiakkal meg nem könnyű, para van a naperőműpiacon.

 

A nagyok is megjelentek

Áder János naperőműparkot avatott, de közben elejtett egy-két fontos információt Magyarország energiaterveiről is.

Mindenesetre a korábbi vonzó támogatási rendszer miatt a kicsi projektek mellett sok nagy projekt is elindult, fejlesztett az MVM, a Mol, a MET, az Alteo, de a volt Trigránitos csapat is. Utóbbi projektjének átadóján Áder János, a környezetvédelmet zászlajára tűző köztársasági elnök váratlanul nagyon oda is szúrt az olyan szennyező projekteknek, mint például Mészáros Lőrincék Mátrai Erőműve.

Ilyen előzmények után már nagyon várta a piac, hogy megismerhesse a kormányzat legfrissebb naperőműves terveit. Erről végül az illetékes, vagyis Kaderják Péter energiaügyi államtitkár a DLA Piper ügyvédi iroda Energiaszelet elnevezésű konferenciáján beszélt.

AZ ÁLLAMTITKÁR JELEZTE, HOGY A KORMÁNY FRISSEN ELKÉSZÜLT ENERGIA-STRATÉGIÁJÁNAK LEGTÖBB KIEMELT CÉLJÁT NAGYON IS TÁMOGATJÁK A NAPENERGIA-PROJEKTEK.

Cél ugyanis szerintük például, hogy a magyar fogyasztóknak tiszta, okos és megfizethető energia jusson, ahogy az is, hogy az egyén szintjén is nagyobb legyen a választás lehetősége és a minél nagyobb energiafüggetlenség. Vonzó az is, hogy amennyiben a Magyarországon is sütő nap termeli az energiát, az csökkenti a szénhidrogén-importunkat, illetve javítja a megújuló erőforrások arányát (a mai 14 százalékról az első konkrét cél a 2020-ig vállalat 14,65 százalékos megújuló arány). De támogatja a kormány a közlekedés zöldítését is (az elektromos autók akkumulátorai is feltölthetők a napenergiával). A kormányzat tehát a fő üzenet szintjén lelkesen támogatja továbbra is a méretesebb napenergia-beruházókat, de a decentralizált, „háztáji” megoldásokat is.

 

Banki szempontok

A naperőműveket – megfelelő önerő hiányában – továbbra is kevesen fejlesztik saját forrásból, ami sokáig nem volt gond, mert a bankok szerették is a kedvező cash-flow-val rendelkező projekteket. Igaz, a napenergia eddig is speciális pénzfolyammal bírt. Egy 25 éves KÁT-projektben két hatás is bezavart, egyrészt a panel degradáció, vagyis a panelek csökkenő hatékonysága, másrészt a KÁT maga, vagyis az, hogy a támogatott átvételi ár 25 évig érvényes, de utána egy csapásra kiesik.

Banki szempontból a naperőművek fedezete is egyedi. Miközben egy nagyobb hagyományos erőműnél maga az ingatlan, vagyis az építmény az érték, a napenergia esetén az ingatlanon elhelyezett, de mozgatható ingóság, vagyis a cellák. Természetesen a bankok azért kezelik ezt a kockázatot, és a piacon már kialakultak olyan banki megoldások, amelyekkel a finanszírozók is komfortosan érzik magukat.

Ugyanakkor Kaderják Péter szerint is határozottan szükség van szerkezeti változásokra. Ezért a ma már túlfinanszírozottá vált KÁT rendszerét átveszi a METÁR rendszer, amely a legjobb projekteket pályáztatja és csak a hatékonyak kaphatnak támogatást. Vagyis az új rezsim hatékonyság-növelő, versenyalapú, nem fix rendszerű, hanem csak a legjobb projektek tudnak majd sikerrel pályázni.

2019-ben már ki is írják az első pályázatot, és a tervek szerint a KÁT-ban megspórolt állami támogatás is átcsoportosítható lesz a METÁR-ba. Vége lesz a fent említett trükközésnek, hiszen egy szabályozásnak nem lehet célja, hogy a spekulációt támogassa, ezért ezentúl az egy csatlakozással, szomszéd telkeken elkészülő projekteket nem lehet külön projekteknek hívni, azokat összevonja a támogatás rendszer.

A KÁT-rendszere jól működött, de itt az idő a változtatásra – fogalmazott Simon Gábor, a DLA Piper ügyvédje, aki bemutatta, hogy a szabályozás változásával (például kitolódott az a végső dátum, ameddig a projekt-tulajdonosoknak meg kell valósítaniuk az erőműveket), miként módosult az előkészített, de még el nem kezdett projektek piaci ára is. Most egy kicsit megint drágábbak lettek a projektek, mert a fejlesztők már nem érzik a tarkójukon a jeges leheletet, laufot kaptak, hátradőlhetnek, van idejük a vevőkeresésre.

 

Így látja a piac

Sorra nőnek ki a hatalmas napelemparkok Magyarországon. De vajon miért épülnek hagyományos erőművek mellé?

Ami pedig a piac nagyobb szereplőit illeti, ma még mindenki a KÁT feltételrendszer szerint fejleszt, így kérdés, hogy vajon a METÁR keretei között is lesz-e megfelelő érdeklődés?

Az Alteót vezető Ifj. Chikán Attila szerint, ha egy vállalatnak az a stratégiája, hogy megújuló energiaprojekteket fejlesszen, akkor majd alkalmazkodik a szabályozáshoz, az lesz a kérdés, hogy mi a magasabb, a hozam, vagy a súlyozott, átlagos tőkeköltség? Azaz, nem elég az állami feltételrendszert, vagy a befektetők szándékait nézni, a beruházási döntés a bankok kínálta feltételektől is függ majd. Kiss Csaba (MVM) szerint a METÁR jobban előhozza majd a métetgazdaságosság előnyeit, a magasabb szaktudás, a méret segít majd a nagyoknak.

 

A legnagyobb (20 MW körüli) hazai projektek eddigi tapasztalatai szerint lehet megfelelő fővállalkozókat versenyeztetni, és a kicsit nagyobb, a 35-50 MW-os projektekre már a legnagyobb európai fővállalkozók is elzarándokolhatnak Magyarországra, vélte Lehőcz Balázs (MET).

Ugyanakkor azt is több szakember észleli, hogy a kisebb hazai projekteknél már gondot jelent a megfelelő magyar munkaerő hiánya. Hiszen, lehet, hogy projektmenedzsereket nyugatról is lehet hívni, de azért az egyszerű melós nem fog átrándulni Spanyolországból paneleket mosni.


Forrás: index.hu


Kapcsolat

Energiatakarék, 2015

irodánk címe
2100 Gödöllő Szabadság tér 1.

Telefon +36 28 55 49 19
Fax +36 28 55 49 19
Mobil +36 20 993 3303
Email info@energiatakarek.hu
Web www.energiatakarek.hu